23. fejezet
*JDog*
Kurlzznak kórházat keresni meglehetősen nehéznek bizonyult első nekifutásra. Kikeresni a lehetőségek közül azt, amelyik tartalmazza a sebészeti szakterületet is, elég közel van a közös lakhelyünkhöz, és ténylegesen az elit kategóriába tartozik, nem volt könnyű. Funny Man a laptopján, Charlie a gépen keresett, Danny találkozót kért az ügyvédünktől.
- Hozok valami fertőtlenítőt - állt fel Theresa a Matty ágya mellé tolt pamlagról - és megnézem közelebbről a sebét.
Kisétált a szobából. Funny motyogott valamit, miközben a kórházak adatait böngészte, Charlie meredten koncentrált a képernyőre. Én nem tudtam igazán mit kezdeni magammal. Esetlenül megkérdeztem Kurlzzt, hogy hogy van.
- Mint akin áthajtott egy kamion - mondta epésen.
- Aha - nyugtáztam kijelentését egy pislogással. Ujjaimmal a térdemen dobolva próbáltam levezetni a feszültséget, amely még mindig nem tűnt el. Egy életre elegendő adrenalin löketet kaptam. Hihetetlen volt, hogy itthon vagyunk, és hogy az élet nem állt meg. Visszaemlékeztem arra, hogy mi volt itthon, mielőtt elraboltak. Folytatni kéne az albumot, néhány hónap múlva pedig koncert időszak. Az albumot? Eh, az életet. Hogy fogunk ott állni a színpadon? Újra ugyan úgy, mint azelőtt? Lehetünk-e valaha olyan felszabadultak és vidámak, mint eddig voltunk? Nem gondoltam volna, de lesz, ami végig kísérteni fog életem végéig; rémképek múltból, melyek sosem múlnak el.
Az íróasztal előtt ülő Funny Man gépét háta mögül lecsekkoltam. Odaléptem mellé, hátha végre talált valami érdemlegeset. Összehúzott szemöldökkel bogarásztam az apró betűket.
-Lószar az egész - dőlt hátra Funny a széken. - Oké oké, magánkórház, de ezekbe akárki bejuthat. És vannak külön szobák, de nézd a képeket - kattintott párat és megmutogatta a belteret. - Kétágyas szobák, közös fürdő..ahhoz képest hogy privát, nem túl jó...faszom.
Hátratolta magát a székkel, felállt és kiviharzott a szobából. Pont a vattával és fertőtlenítővel bíbelődő Theresa előtt rohant el.
- Nah, Dylan hova fut ennyire? - pakolta le Theresa a fertőtlenítő készletet.
- Gondolom kávéért. Elege van már abból, hogy nem talál semmi jobb kórházat.
- Aham. Charliehoz is benéztem, hogy mit csinál. Már ő is nagyon ideges - húzta a száját.
- Nem túl kitartó típus - vigyorodtam el.
- Hát rohadtul nem az -szólalt meg az eddig kupac roncként heverő Kurlzz. Hallottam a hangján, hogy ő is röhög. - Egyszer valami hülye csirkés játékot telepített a mobiljára. Aztán mikor ötödszörre nem sikerült átugrálnia a csirkével a csintet, földhöz cseszte a mobilját.
Theresa szélesen elmosolyodott és megcsóválta a fejét. - Rá vall. Viszont elkezdem a tisztítást - mondta, és óvatosan leemelte az ideiglenes kötést. Közelebb hajolt, hogy minden egyes pontját átviszgálja; a göröngyöt is, amely valahogy vérből és bőrdarabkákból képződhetett. Egyikünk sem kockáztatta meg, hogy hozzá érjen.
- Jesszusom - motyogta Theresa. - Nem hiszem el..már rég orvost kellett volna hívnunk...
- Nem, mer...- kezdte volna Kurlzz, de Theresa nem hagyta, hogy befejezze:
- Tudom, tudom. Vagyis, inkább te tudod - sóhajtotta, és nekiállt a seb tisztításának. Először egyszerű vizes zsepivel törölte át, majd egy kevés fertőtlenítővel, végül egyre többel és többel. Matty tiszteletre méltóan viselte a műveletet; a fejét egy pánába nyomva tartotta a végéig, és egy-egy szisszenésen kívűl nem adott ki hangot.
Időközben Funny visszarobogott a szobába, és levágta magát a székre, és folytatta a kutatást.
- A kávé megtette a hatását - súgtam Theresának.
- Meg - nézett át a válla felett Funny Manre. - Többször kéne kávéznia a szokásos havi egy adagnál.
- Ne is gondolkozz ilyesmiben - mondta Dylan. - A kávé felpörget, és utána nem jó mást inni. Nem kockáztatom meg, hogy leszokjak a sörről - villantott egy cinkos vigyort, majd visszafordtult a laptopjához, és innentől kezdve nem foglalkozott velünk.
-Így, készen van - emelte fel Theresa az utolsó kendőt és vattapamacsot. Matty nem mozdult, csak a hüvelykujját tartotta a levegőbe. Theresa sopánkodva elhúzta a száját, és csak ennyit mondott:
- Remélem, azért többet használ, mint árt - és kisétált a szobából. Matty leejtette a kezét az ágyra, és nem adott több életjelet. Újra csend telepedett a helyiségre, én pedig jobb híján malmozni kezdtem az ujjaimmal. Mindet végigmalmoztam egymás után, páronként négyszer, mikor Funny megszólalt:
- Ez egész jónak tűnik -hallottam motyogását. - Madines Magánkórház. Diszkréció, ötcsillagos ellátás, mint egy szálloda, satöbbi satöbbi..ilyen orvos, olyan orvos, sebészet osztály! Azt hiszem ez kell nekünk. Van külön metőautójuk is, meg olyan orvos, aki házhoz megy. Ápolók, igen igen... szexi egyenruha..öregem, remélem nem fogsz végig így kinyúlva feküdni, mert különben ezekből a dekoltázsokból mit sem fogsz látni - mondta Kurlzznak címezve. Felemelte a laptopot, és színpadias vigyorral tartotta Kurlzz elé.
- Na, mit szólsz? Itt jó helyed lenne, az biztos - kacsintott erőltetett színpadiassággal. Matt lassan felemelte a fejét, vetett egy hosszabb pillantást a képre, majd így szólt:
- Ez a bige fog megfürdetni.
Hangos röhögésben törtünk ki. Ezt lehetett beleegyezésnek is venni Mattytől, úgyhogy Funny átsétált a nappaliba Dannyhez és Johnnyhoz, hogy megmutassa amit talált.
Az íróasztal előtt ülő Funny Man gépét háta mögül lecsekkoltam. Odaléptem mellé, hátha végre talált valami érdemlegeset. Összehúzott szemöldökkel bogarásztam az apró betűket.
-Lószar az egész - dőlt hátra Funny a széken. - Oké oké, magánkórház, de ezekbe akárki bejuthat. És vannak külön szobák, de nézd a képeket - kattintott párat és megmutogatta a belteret. - Kétágyas szobák, közös fürdő..ahhoz képest hogy privát, nem túl jó...faszom.
Hátratolta magát a székkel, felállt és kiviharzott a szobából. Pont a vattával és fertőtlenítővel bíbelődő Theresa előtt rohant el.
- Nah, Dylan hova fut ennyire? - pakolta le Theresa a fertőtlenítő készletet.
- Gondolom kávéért. Elege van már abból, hogy nem talál semmi jobb kórházat.
- Aham. Charliehoz is benéztem, hogy mit csinál. Már ő is nagyon ideges - húzta a száját.
- Nem túl kitartó típus - vigyorodtam el.
- Hát rohadtul nem az -szólalt meg az eddig kupac roncként heverő Kurlzz. Hallottam a hangján, hogy ő is röhög. - Egyszer valami hülye csirkés játékot telepített a mobiljára. Aztán mikor ötödszörre nem sikerült átugrálnia a csirkével a csintet, földhöz cseszte a mobilját.
Theresa szélesen elmosolyodott és megcsóválta a fejét. - Rá vall. Viszont elkezdem a tisztítást - mondta, és óvatosan leemelte az ideiglenes kötést. Közelebb hajolt, hogy minden egyes pontját átviszgálja; a göröngyöt is, amely valahogy vérből és bőrdarabkákból képződhetett. Egyikünk sem kockáztatta meg, hogy hozzá érjen.
- Jesszusom - motyogta Theresa. - Nem hiszem el..már rég orvost kellett volna hívnunk...
- Nem, mer...- kezdte volna Kurlzz, de Theresa nem hagyta, hogy befejezze:
- Tudom, tudom. Vagyis, inkább te tudod - sóhajtotta, és nekiállt a seb tisztításának. Először egyszerű vizes zsepivel törölte át, majd egy kevés fertőtlenítővel, végül egyre többel és többel. Matty tiszteletre méltóan viselte a műveletet; a fejét egy pánába nyomva tartotta a végéig, és egy-egy szisszenésen kívűl nem adott ki hangot.
Időközben Funny visszarobogott a szobába, és levágta magát a székre, és folytatta a kutatást.
- A kávé megtette a hatását - súgtam Theresának.
- Meg - nézett át a válla felett Funny Manre. - Többször kéne kávéznia a szokásos havi egy adagnál.
- Ne is gondolkozz ilyesmiben - mondta Dylan. - A kávé felpörget, és utána nem jó mást inni. Nem kockáztatom meg, hogy leszokjak a sörről - villantott egy cinkos vigyort, majd visszafordtult a laptopjához, és innentől kezdve nem foglalkozott velünk.
-Így, készen van - emelte fel Theresa az utolsó kendőt és vattapamacsot. Matty nem mozdult, csak a hüvelykujját tartotta a levegőbe. Theresa sopánkodva elhúzta a száját, és csak ennyit mondott:
- Remélem, azért többet használ, mint árt - és kisétált a szobából. Matty leejtette a kezét az ágyra, és nem adott több életjelet. Újra csend telepedett a helyiségre, én pedig jobb híján malmozni kezdtem az ujjaimmal. Mindet végigmalmoztam egymás után, páronként négyszer, mikor Funny megszólalt:
- Ez egész jónak tűnik -hallottam motyogását. - Madines Magánkórház. Diszkréció, ötcsillagos ellátás, mint egy szálloda, satöbbi satöbbi..ilyen orvos, olyan orvos, sebészet osztály! Azt hiszem ez kell nekünk. Van külön metőautójuk is, meg olyan orvos, aki házhoz megy. Ápolók, igen igen... szexi egyenruha..öregem, remélem nem fogsz végig így kinyúlva feküdni, mert különben ezekből a dekoltázsokból mit sem fogsz látni - mondta Kurlzznak címezve. Felemelte a laptopot, és színpadias vigyorral tartotta Kurlzz elé.
- Na, mit szólsz? Itt jó helyed lenne, az biztos - kacsintott erőltetett színpadiassággal. Matt lassan felemelte a fejét, vetett egy hosszabb pillantást a képre, majd így szólt:
- Ez a bige fog megfürdetni.
Hangos röhögésben törtünk ki. Ezt lehetett beleegyezésnek is venni Mattytől, úgyhogy Funny átsétált a nappaliba Dannyhez és Johnnyhoz, hogy megmutassa amit talált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése